Ügyszám: 619 | Hejő-főcsatorna

Érintett jogág: védett természeti terület, víz, növényzet

A Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület véleménye szerint a Hejő-csatorna területén történt egy elrontott vízügyi beruházás. A Miskolci Törvényszék az egyesület keresetét visszautasítja, mivel ha egy hatóság nem jár el, akkor az intézkedés megtételére nem kényszeríthető bírói úton keresztül. A Fővárosi Ítélőtábla végzésében az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja, mivel az élőhely károsodása megállapítható, ezáltal a hatóságnak el kellett volna járnia az ügyben.

Hatósági döntések

Elsőfokú közigazgatási hatóság:
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal

Döntés tartalma: 
A Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület 2023.09.16-án kérte a környezet- és természetvédelmi hatóságként eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalt a vízjogi üzemeltetési engedély környezetvédelmi felülvizsgálatát és az engedély visszavonását, mivel a védett halak egyedszáma jelentősen lecsökkent, a védett halakra veszélyt jelentő inváziós amúrgéb állománya pedig közel 24-szeresére nőtt.. A kormányhivatal válaszlevelében tájékoztatta a felperest arról, hogy nem tartja indokoltnak a vízjogi üzemeltetési engedély felülvizsgálatát, visszavonását, illetve a természetvédelmi hatósági intézkedés megtételét, mivel egyeztetett az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal egyaránt, akik szerint környezetvédelmi hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. A kormányhivatal szerint nincs összefüggés a munkálatok és a Natura 2000 területek szárazodása közt. Ezt a véleményét a kormányhivatal később többször is megerősítette.

Döntés dátuma 11/8/2023

Elsőfokon eljáró bíróság:
Miskolci Törvényszék
Döntés tartalma:
"A bíróság a Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület felperes keresetlevelét visszautasítja, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal alperessel szemben nyújtott be mulasztási per tárgyában. A bíróság szerint a felperes egy olyan közigazgatási cselekmény, azaz a vízügyi hatóság megkeresésének elmaradását sérelmezi, amelyről a döntés során a bejelentésben foglaltak nem kötik az alperest, az abban foglaltak alapján szabad belátása szerint dönthet arról, hogy a megkeresést foganatosítja-e vagy sem hivatalból indított eljárás keretében. A bíróság szerint a felperes által előadott sérelmek mentén nem tárható fel olyan közigazgatási cselekmény, amely meghozatalának elmulasztása bírósági jogorvoslat keretében kikövetelhető lenne, azaz a bíróságnak nincs hatásköre a felperes által kezdeményezett jogvitában döntést hozni."

Döntés dátuma 9/17/2024

Másodfokon eljáró bíróság:
Fővárosi Ítélőtábla

döntés tartalma:
 A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben el kell bírálnia a keresetet. Amennyiben a Natura 2000 élőhely és jelölőfajok károsodása megállapítható, az a károsítás, veszélyeztetés, zavarás körébe tartozik, amelynek észlelése esetén jogszabály hivatalbóli eljárás megindítását rendeli el, tehát az eljárás megindítása és az előírt döntések meghozatala nem az alperes diszkréciójától függ. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon állapította meg hatáskörében hiányát, így a másodfokú bíróság megállapította, hogy alaptalanul döntött az elsőfokú bíróság a keresetlevél visszautasításáról.

Döntés dátuma 4/8/2025

vissza a térképhez