Ügyszám: 601
Budapest
A fővárosi levegőminőségi terv felülvizsgálatának a kezdeményezése
A Levegő Munkacsoport a Client Earth támogatásával kezdeményezni kívánta a Budapestre vonatkozó levegőminőségi terv újbóli felülvizsgálatát (legutóbb 2016-ban vizsgálták felül), mivel az nem felel meg a Tisztább Levegőt Európának! Irányelv XV. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. A módosításra részletes szakmai javaslatokat tettünk, azonban a környezetvédelmi hatóság beadványainkat elutasította azzal, hogy a levegőminőségi tervek felülvizsgálata hivatalból történik, ilyen kérelem nem lehetséges. Ezt az indokot a bírósági felülvizsgáat során eljáró törvényszék és a rendkívüli perorvoslatot ellátó Kúria is lényegében elfogadta. Sajnálatos módon az állami tervezés ilyen autonómiájára vonatkozó több évtizede meghaladott és Európában soha el nem ismert régi szemlélete nincs összhangban az Irányelv alkalmazásának a gyakorlatával. A Budapesti Levegőminőségi Tervvel kapcsolatban az Európai Bíróság már elmarasztalta Magyarországot, a tervezési gyakorlat alapján azonban további eljárások várhatók
Kapcsolódó adatok
Hatósági döntések
Címszavak
Elsőfokú közigazgatási hatóság:
Pest Megyei Kormányhivatal
Elsőfokú közigazgatási döntés tartalma:
A Budapesti Levegőtisztasági Terv módosítására vonatkozó indítvány elutasítása azon az alapon, hogy a tervezés nem közigagzatási ügy.
23/8/2018
Másodfokú közigazgatási hatóság:
PM Korm. Hiv. Érdi Járási Hivatala
Másodfokú közigazgatási döntés tartalma:
Tekintettel arra, hogy nem közigazgatási ügyről van szó, a fellebbezés is kizárt.
2018.09.25.
Harmadfokú közigazgatási hatóság:
–
Harmadfokú közigazgatási döntés tartalma:
Elsőfokon eljáró bíróság:
Fővárosi Törvényszék
Elsőfokú bírósági döntés tartalma
A bíróság elutasította a kereseti kérelmet azzal, hogy a felperes civil szervezetnek nem volt jogi lehetősége a Budapesti Levegőminőségi Terv felülvizsgálatára, mert az nem hatósági eljárás, hanem a környezetvédelmi hatóáság szervezési-intézkedési jogkörébe tartozó döntési lehetőség, amit a hatóság a jogszabályi keretek között mérlegeléssel dönthet el.
28/5/2020
Legfelsőbb eljáró bíróság:
Kúria
Legfelsőbb bírósági döntés tartalma
A Kúria elismerte, hogy a környezetvédelmi civil szervezeteknek véleményezési joga van a levegőminőségi tervek és hasonló tervek esetében, azonban álláspontja szerint ez a véleményezési jog nem terjed ki arra, hogy egy már lezárt tervezési folyamat után a terv elégtelenségére, hiányosságára hivatkozva új tervezési folyamat elindítását kezdeményezze, mert az a tervező hatóság diszkrecionális jogköre.Nyitva maradt ugyanakkor az a kérdés, hogy a tervező hatóság mennyiben köteles legalább meghallgatni az újratervezéssel kapcsolatos érveket és azokra érdemben reagálnia kell-e vagy sem.
19/1/2021
Elsőfokú közigazgatási hatóság:
Pest Megyei Kormányhivatal
Elsőfokú közigazgatási döntés tartalma:
A Budapesti Levegőtisztasági Terv módosítására vonatkozó indítvány elutasítása azon az alapon, hogy a tervezés nem közigagzatási ügy.
23/8/2018
Másodfokú közigazgatási hatóság:
PM Korm. Hiv. Érdi Járási Hivatala
Másodfokú közigazgatási döntés tartalma:
Tekintettel arra, hogy nem közigazgatási ügyről van szó, a fellebbezés is kizárt.
2018.09.25.
Harmadfokú közigazgatási hatóság:
–
Harmadfokú közigazgatási döntés tartalma:
Elsőfokon eljáró bíróság:
Fővárosi Törvényszék
Elsőfokú bírósági döntés tartalma
A bíróság elutasította a kereseti kérelmet azzal, hogy a felperes civil szervezetnek nem volt jogi lehetősége a Budapesti Levegőminőségi Terv felülvizsgálatára, mert az nem hatósági eljárás, hanem a környezetvédelmi hatóáság szervezési-intézkedési jogkörébe tartozó döntési lehetőség, amit a hatóság a jogszabályi keretek között mérlegeléssel dönthet el.
28/5/2020
Másodfokon eljáró bíróság:
-
Másodfokú bírósági döntés tartalma
Legfelsőbb eljáró bíróság:
Kúria
Legfelsőbb bírósági döntés tartalma
A Kúria elismerte, hogy a környezetvédelmi civil szervezeteknek véleményezési joga van a levegőminőségi tervek és hasonló tervek esetében, azonban álláspontja szerint ez a véleményezési jog nem terjed ki arra, hogy egy már lezárt tervezési folyamat után a terv elégtelenségére, hiányosságára hivatkozva új tervezési folyamat elindítását kezdeményezze, mert az a tervező hatóság diszkrecionális jogköre.Nyitva maradt ugyanakkor az a kérdés, hogy a tervező hatóság mennyiben köteles legalább meghallgatni az újratervezéssel kapcsolatos érveket és azokra érdemben reagálnia kell-e vagy sem.