Ügyszám: 553 | Kőrösladány és Szeghalom külterülete

Érintett jogág: természetkárosítástól való eltiltás

Az alperesek kérelmet terjesztettel elő vaddisznós vadaskert létesítésére. A Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyezte ezen tevékenységet, majd ügyészi óvás folytán megállapította annak jogszabálysértő voltát, időmúlás miatt azonban intézkedésre már nem került sor. Az 553 számú ügyben az felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a természetveszélyeztetésnek és károsításának megszüntetésére, a védett növények élőhelyeinek helyreállítására. Különböző szakértői véleményeket figyelembe véve az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, amelyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az ítélet megalapozatlanságát álította annak alapján, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta Bögre András szakértői véleményének környezetveszélyeztetésére vonatkozó részért. A Legfelső Bírósság felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak.

Hatósági döntések

Döntés tartalma: 
Elsőfokon eljáró bíróság:
Csongrád Megyei Bíróság
Döntés tartalma:
A Csongrád Megyei Bíróság a keresetet elutasította.A bíróság álláspontja szerint az a tény, hogy a fel-és leszállások Balatonalmádi városa felett történnének, hatást gyakorolva az önkormányzat, illetve a lakosság tulajdonában álló ingatlanokra egyaránt, önmagában megalapozza a Ket. 15.§-ban írt ügyféli jogosultság elismerését.A Ket. 172.§ e) pontja nem írja elő, hogy csak a zajterhelési határértéket meghaladó mértékű zajterhelés alapozhatná csak meg az ügyféli minőséget, az ugyanis számottevő mértékű hátrányos fizikai hatásról, zajterhelésről [a hatályos szabályozás szerint pedig számottevő mértékű hatásról] rendelkezik. Egységesnek tekinthető tehát a bírói gyakorlat abban, hogy amennyiben az adott hatósági ügy egyben helyi érdekű közügynek is tekinthető és az önkormányzat feladatkörét közvetlenül érinti, a települési önkormányzat ügyféli jogosultsága fennáll. (KGD 2005/129.) Összegzésként – a közvetlen érintettség követelményét is szem előtt tartva - idézhető az az ítéleti megállapítás, amely szerint „A bírói gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy a jogi érdek fogalmaként közvetlenül az államigazgatási ügyből, az azzal kapcsolatos jogviszonyból származó jogi érdeksérelmet fogadja el az ügyféli jogállás megállapításához.” (KGD 2005/88.)Mindaddig tehát, amíg a speciális eljárásokban (jelen esetben a zajgátló-védőövezet kijelölési eljárásban) a törvényhozó nem határoz meg az általános, a közigazgatási eljárásokban irányadó ügyfél-fogalomtól eltérő, részletesebb ügyfél-fogalmat, addig maga a jogos érdek, a számottevő mértékű hátrányos fizikai hatás, illetve annak lehetősége alapozza meg az ügyféli jogállást a bíróság érvelése szerint. Ez a hatás (zajterhelés) pedig független attól, hogy az egyébként irányadó jogszabályok milyen határértékekkel operálnak, hogy azok betartását előírja-e a hatóság, illetve hogy azok a későbbiekben betartásra kerülnek-e.

Döntés dátuma 20/3/2009

Másodfokon eljáró bíróság:
masodBirosag

döntés tartalma:
 A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.

Döntés dátuma 14/6/2010

Legfelsőbb eljáró bíróság:
Legfelsőbb Bíróság
Döntés tartalma A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak.

Döntés dátuma 14/6/2010

döntés dátuma 19/5/2011

vissza a térképhez