Ügyszám: 570 | Kiskunfélegyháza
Érintett jogág: légszennyezés (bűz), magánélethez és nyugalomhoz való jog, zaj- és rezgésvédelem
A hatóság egy 2009. évi helyszíni ellenőrzés során a sertéstelep szennyvízkezelésével kapcsolatos környezetszennyezést észlelt, így először részleges, majd teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelt el. Erre többek között a Környezethasználó tervezett kapacitásnövekedése is okot adott. A hatásterületen élők azonban eddig is sorozatos panasszal éltek a gyakran elviselhetetlen bűz- és zajterhelés miatt. Elsőfokon – megismételt eljárás során – másodjára is megadásra került az egységes környezethasználati engedély, amit utóbb a másodfokú közigazgatási szerv is jóváhagyott kisebb módosításokkal. Ezt a hatásterületen élők által kezdeményezett bírósági felülvizsgálat követte, mely során a Bíróság a zaj- és rezgésvédelmi szempontok vonatkozásában új eljárásra utasította az elsőfokú hatóságot. Időközben meg is történt az engedély ennek megfelelő módosítása. Azonban a Bíróság ítélete ellen a Kúriánál felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek a felperesek és a legfelsőbb bírói fórum mind az eljáró bíróság, mind az első- és másodfokú hatóság döntését hatályon kívül helyezte és új elsőfokú eljárás lefolytatására kötelezett.
Hatósági döntések
Elsőfokú közigazgatási hatóság:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1,2), Csongrád Megyei Kormányhivatal (3)
Döntés tartalma:
Egységes környezethasználati engedély megadása IPPC engedély felülvizsgálat során (1). Egységes környezethasználati engedély megadása (2). Egységes környezethasználati engedély módosítása a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete alapján (3).
Döntés dátuma 2012.05.15.;2013.12.31.;2015.06.15
Másodfokú közigazgatási hatóság:
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (1,2,3)
Döntés tartalma:
Az elsőfokú határozat megsemmisítése és az elsőfokú hatóság új eljárásra utasítása. A másodfokú hatóság szerint az elsőfokú szerv nem tett meg mindent a Környezethasználó hiánypótlásának kikényszerítése érdekében és úgy adta meg neki az egységes környezethasználati engedélyt, hogy a szennyvizek kezelésével kapcsolatos tevékenységéről nem állapítható meg egyértelműen, hogy azok megfelelnek-e a vízminőségvédelmi előírásoknak, illetve hogy a megnövekedett termelés következtében képes-e fogadni a többlet szennyvízmennyiséget (1). A hatásterületen élők fellebbezése részben alaposnak bizonyult, ugyanis a másodfokú hatóság az elsőfokú döntést módosította. A Fellebbezők többek között arra is hivatkoztak, hogy az elsőfokú hatóság figyelmen kívül hagyta a REACH, közvetlenül hatályos EU rendeletet, ezt azonban nem látta igazoltnak a másodfokú hatóság. Szerinte ugyanis az a hazai jogrendbe (2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról) épülve figyelembevételre került. Azt sem fogadta el érvként a másodfokú közigazgatási szerv, hogy a BAT említésre sem került az elsőfokú döntésben. Csak a hulladékgazdálkodással illetve a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatban tett apróbb módosítást a Főfelügyelőség. A határozat szerint azonban víz-, levegő-, zajvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból sem kifogásolható az elsőfokú döntés (2). A Kúrai ítéletének megfelelően az elsőfokú határozat megsemmisítése (3).
döntés Dátuma 2013.02.20.;2014.04.03.;2016.01.28.
Elsőfokon eljáró bíróság:
Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (2)
Döntés tartalma:
A zaj- és rezgésvédelem vonatkozásában hatályon kívül helyezte a másodfokú hatósági döntést az elsőfokú határozatra is kiterjedően, egyebekben elutasította a felperes (hatásterületen élők) kereseti kérelmét. A fellebbezésben hivatkozott hatályos jogszabályok (314/2005 korm. rendelet 480/2013 korm. rendelettel módosított rendelkezései, 2010/75/EU irányelv) mellőzését bíráló felperesi érvelést a Bíróság nem találta elfogadhatónak. Szerinte ugyanis ha a módosító jogszabály nem rendelkezik a folyamatban lévő ügyeket illetően, akkor az anyagi viszonyokra a korábbi jogi szabályozást, az eljárási viszonyokra a megkezdett eljárási cselekmény befejezésééig a régit, azt követően az új szabályozást kell használni. Az ítélet indokolosában a Bíróság kifejtette, hogy elfogadható alperes azon érvelése, miszerint a REACH rendelet rendelkezései a magyar jogrendbe épülve figyelembevételre kerültek. A zajszennyezés tekintetében azonban a Bíróság igazat adott a felpereseknek azzal, hogy az állatok visítását üzemi zajként értékelte.
Döntés dátuma 19/2/2015