Hatósági döntések
Elsőfokú közigazgatási hatóság:
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság
Döntés tartalma:
2008. november 11-én kelt beadványunkban kérelemmel fordultunk a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságához, s azt kértük az Igazgatóságtól, hogy biztosítsa Balatonalmádi önkormányzata ügyfélként való részvételét az előtte folyamatban levő, a Veszprém-Szentkirályszabadja nem nyilvános le-és felszállóhely nemzetközi kereskedelmi repülőtérré minősítésével összefüggésben a zajgátló védőövezet kijelölése iránti közigazgatási eljárásban.Kérelmünk jogalapjaként elsődlegesen a Ket. 15.§ (1) és (2) bekezdéseit, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban rövidítve Ötv.) 1.§ (1) és 8.§ (1) bekezdéseit jelöltük meg, tekintettel arra, hogy a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X.11.) Korm. rendelet nem tartalmaz ezen eljárásokra vonatkozóan speciális ügyfél fogalmat.Beadványunkban hivatkoztunk a Legfelsőbb Bíróság 2/2004. közigazgatási jogegységi határozatára, amely a helyi önkormányzatokról szóló törvény 1.§ és 8.§ szakaszaira hivatkozva kimondta az önkormányzatok perindítási jogosultságát minden, az önkormányzat törvényben foglalt feladatkörét érintő ügyben.A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága 2008 decemberében elutasította ügyféli jogállás iránti kérelmünket. Határozatában az elutasítás indokaként a zajgátló védőövezet fogalmát meghatározó jogszabályi rendelkezésekre, továbbá a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályi szakaszokra hivatkozott. Az Igazgatóság határozatában foglalt álláspontja szerint a tervezett repülőtér hatásterületét a jogszabályokban foglalt zajterhelési határértékek alapján lehet meghatározni. Tekintettel arra, hogy ezen terhelési határértékek a beruházó által benyújtott számítások szerint minden esetben a jogszabályban meghatározott értékek alatt maradnak –azaz a város fölött elhaladó repülőgépek által keltett zaj nem fogja meghaladni a jogszabályban engedélyezett értékeket- , Balatonalmádi önkormányzatának nincs olyan bizonyított, környezetvédelmi szempontú joga, vagy jogos érdeke, amely alapján a zajgátló védőövezet kijelölése iránti eljárásban ügyféli joggal rendelkezne. Ellenkező esetben a hatóság szerint olyan helyzet állna elő, hogy minden település, amely fölött repülőgépek haladnak el, amennyiben ilyen zavarást állít, ügyfélként vehetne részt bármely, hasonló engedélyezési eljárásban, függetlenül attól a ténytől, hogy a település milyen messze található az adott repülőtértől.
Döntés dátuma 9/12/2008
Másodfokú közigazgatási hatóság:
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal
Döntés tartalma:
2009 januárjában kelt határozatában a NKH az első fokon eljárt hatóság határozatát helyben hagyva, lényegében ugyanazon érvek alapján ügyféli jogállás iránti kérelmünket másodfokon is elutasította, amely döntés ellen keresetet nyújtottunk be a Fővárosi Bírósághoz.
döntés Dátuma 2009.01.30.
Elsőfokon eljáró bíróság:
Fővárosi Bíróság
Döntés tartalma:
A Fővárosi Bíróság megállapította Balatonalmádi önkormányzata ügyféli jogosultságát, tekintettel arra, hogy a megvalósítani tervezett repülőtér által a települést, annak lakosságát számottevő mértékű, hátrányos fizikai hatás, így zajterhelés érheti, amely hatás – és így a jogos érdek – azonban nem azonos a jogszabályokban foglalt zajterhelési határértékekkel (ilyen tekintetben tehát független azoktól). A bíróság érvelése szerint az önkormányzat ügyféli jogállását önmagában megalapozza az a tény, hogy a tervezett repülőtér hatásterületén (amely, zajvédelmi szempontú hatásterületet a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban benyújtott zajtérképek igazolnak) ingatlantulajdonnal rendelkezik [Ket. 15.§ (2) bekezdés]. Ezen felül, az Ötv. 8.§ (1) bekezdése értelmében az önkormányzat feladatkörébe tartozik a területén élő lakosság egészséges életmódjának elősegítése, biztosítása az Ötv. hivatkozott szakaszában felsorolt feladataira figyelemmel.A bíróság álláspontja szerint az a tény, hogy a fel-és leszállások Balatonalmádi városa felett történnének, hatást gyakorolva az önkormányzat, illetve a lakosság tulajdonában álló ingatlanokra egyaránt, önmagában megalapozza a Ket. 15.§-ban írt ügyféli jogosultság elismerését.A Ket. 172.§ e) pontja nem írja elő, hogy csak a zajterhelési határértéket meghaladó mértékű zajterhelés alapozhatná csak meg az ügyféli minőséget, az ugyanis számottevő mértékű hátrányos fizikai hatásról, zajterhelésről [a hatályos szabályozás szerint pedig számottevő mértékű hatásról] rendelkezik. Egységesnek tekinthető tehát a bírói gyakorlat abban, hogy amennyiben az adott hatósági ügy egyben helyi érdekű közügynek is tekinthető és az önkormányzat feladatkörét közvetlenül érinti, a települési önkormányzat ügyféli jogosultsága fennáll. (KGD 2005/129.) Összegzésként – a közvetlen érintettség követelményét is szem előtt tartva - idézhető az az ítéleti megállapítás, amely szerint „A bírói gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy a jogi érdek fogalmaként közvetlenül az államigazgatási ügyből, az azzal kapcsolatos jogviszonyból származó jogi érdeksérelmet fogadja el az ügyféli jogállás megállapításához.” (KGD 2005/88.)Mindaddig tehát, amíg a speciális eljárásokban (jelen esetben a zajgátló-védőövezet kijelölési eljárásban) a törvényhozó nem határoz meg az általános, a közigazgatási eljárásokban irányadó ügyfél-fogalomtól eltérő, részletesebb ügyfél-fogalmat, addig maga a jogos érdek, a számottevő mértékű hátrányos fizikai hatás, illetve annak lehetősége alapozza meg az ügyféli jogállást a bíróság érvelése szerint. Ez a hatás (zajterhelés) pedig független attól, hogy az egyébként irányadó jogszabályok milyen határértékekkel operálnak, hogy azok betartását előírja-e a hatóság, illetve hogy azok a későbbiekben betartásra kerülnek-e.
Döntés dátuma 7/1/2010